A munkavédelmi kockázatértékelésről
Sok kollégánk a munkavédelmi tanácsadás világában gyakran úgy népszerűsítik szolgáltatásaikat és cikkem témáját a munkavédelmi kockázatértékelést, mint egy olyan dokumentumot, mint aminek az egyetlen célja a hatósági bírság elkerülése - de ez korántsem minden. Természetesen, amikor a bírságok elkerülésére hivatkoznak akkor nem állnak messze az igazságtól, hiszen a munkavédelmi felügyelőség komoly bírságokat szabhat ki egy-egy elmaradt oktatás vagy a kockázatértékelés hiánya miatt, mégis ebben a cikkben én most a témát a munkavállaló biztonsága felöl közelíteném meg.
Tudom, hogy a vállalkozók gyakran csak egy újabb kiadást látnak a munkavédelmi szolgáltatásokért kifizetett költségekben, amiért cserébe csak egy esetleges bírságot úsznak meg, de ennél többről van szó... Gondoljunk csak bele, hogy egy üzemi baleset mennyi plusz teherrel járhat, amennyiben a vállalkozás nem rendelkezett érvényes munkavédelmi kockázatértékelés és a dolgozói nem részesültek munkabiztonsági szakember által tartott munkavédelmi oktatásban: - a társadalom biztosítás a kiszabott bírságon túl a cégre háríthatja a baleseti ellátás teljes költségét; - a táppénz 100%-nak megfizetését; - nem beszélve a munkavállaló által indított polgári jogi kártérítési pereket és a nem elhanyagolható presztízsveszteséget!
Munkabiztonsági szakemberként hiszem, hogy az 1993-ban íródott munkavédelmi törvény célja nem az, hogy az állam egy újabb ürüggyel bírságolhassa meg a vállalkozókat - épp ellenkezőleg! Segíti őket, hogy megóvhassák legfontosabb értéküket a munkavállalóikat. Az elmúlt évtizedekben több kutatás is kimutatta, hogy az egészséget nem veszélyeztető és ergonomikus munkakörülmények nemcsak, hogy megóvják a munkavállalók egészségét, de elősegítik a termelékenység fokozását.
A munkavédelmi kockázatértékelés kiváló lehetőséget nyújt a munkakörnyezet felülvizsgálatára. A kockázatértékelés szervesen illeszkedik a vállalkozás egyéb szabályzataihoz, hiszen összhangban kell lennie nem csupán a munkavédelmi dokumentációval (munkabiztonsági szabályzat, egyéni védőeszközök juttatási rendje, foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendje), hanem a munkaügyi nyilvántartásokkal és a munkaköri leírásokkal is.
A munkavédelmi szakember a munkaköri leírások alapján megismeri a munkavállalók által végzett feladatokat, amelyek ismeretében leírhatók a munkafolyamatok, és a folyamatokhoz tartozó baleseti és egészségkárosító hatások. A fentiek ismeretében meghatározza, hogy milyen kollektív, vagy egyéni védőeszköz, biztonsági berendezés, munkaszervezési eljárás elrendelése szükséges az egészséget veszélyeztető hatások kiküszöbölésére, csökkentésére. A munkavállalókat a munkavédelmi törvény előírásainak megfelelően elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni. Nem elegendő a védőeszközöket, berendezéseket biztosítani, a használatukat meg kell tanítani, be kell gyakoroltatni és a rendeltetés szerű használatot ellenőrizni kell!
A kockázatértékelés évenkénti felülvizsgálata lehetővé teszi a munkabiztonság folyamatos felügyeletét, illetve a korábban végrehajtott változtatások hatékonyságának nyomon követését.
A kockázatanalízis természetesen nem helyettesíti a folyamatos munkabiztonsági szaktevékenységet, inkább egyfajta független munkabiztonsági szakértésnek tekinthető. Rámutat az esetleges hiányosságokra és természetesen része az azok kiküszöbölésére készített intézkedési terv. A kockázatértékelés helyesen kezelve nem egy öncélú adminisztrációs teher, hanem egy hatékony eszköz amivel a munkafolyamatok biztonságosabbá tehetők.
Keresse tanácsadóinkat még ma és kérjen ajánlatot vállalkozása munkavédelmi kockázatértékelésének elvégzésére!
